Sem nemzetbiztonsági tanácsadóival, sem az Egyesült Államok szövetségeseivel nem vitatta meg Donald Trump amerikai elnök az amerikai csapatkivonást Szíriából.
Sem nemzetbiztonsági tanácsadóival, sem az Egyesült Államok szövetségeseivel nem vitatta meg Donald Trump amerikai elnök az amerikai csapatkivonást Szíriából – közölte az AP amerikai hírügynökség pénteken egy amerikai és egy török tisztségviselőre hivatkozva.
A tisztségviselők az AP-nek elmondták: Trump döntését ráadásul gyakorlatilag mindenki ellenezte, aki az Iszlám Állam dzsihadista szervezet elleni küzdelemben érintett. Az amerikai elnök visszautasította magas rangú tanácsadóinak a javaslatait, és a döntést a múlt héten hozta meg a Recep Tayyip Erdogan török elnökkel folytatott telefonbeszélgetése során – mondták az AP forrásai.
Sem a Fehér Ház, sem a Pentagon, de még az amerikai külügyminisztérium sem kommentálta a döntés születésének körülményeiről szóló értesüléseket.
A török elnök pénteken azt mondta a szóban forgó telefonbeszélgetésről, hogy Trump azt kérdezte tőle: „megtisztítaná-e" Törökország Szíriát az IÁ maradék hadállásaitól. Erdogan igennel válaszolt a kérdésre, és azt mondta, hogy Ankara csak logisztikai támogatást kér ehhez Washingtontól, aminek nyomán a Fehér Ház szerdán bejelentette, megkezdődött az amerikai katonák kivonása a közel-keleti országból.
Erdogan a közelmúltban már számos alkalommal hangoztatta, hogy Törökország hamarosan újabb offenzívát indít az egyébként amerikai támogatású kurd erők ellenőrzése alatt lévő észak-szíriai területek ellen. A török hadművelet azonban – Erdogan szavai szerint – nemcsak az Iszlám Állam, hanem a kurd Népvédelmi Egységek (YPG) ellen is irányul. Ez utóbbi fegyveres szervezet kulcsfontosságú szerepet játszott a dzsihadisták elleni harcban, az általa vezetett ernyőszervezet szabadította fel Rakkát is. Ankara a kurd fegyveres csoportot és az Iszlám Államot egy kalap alá veszi, az utóbbi két évben indított szíriai hadjáratai is egyszerre mindkét szervezet ellen irányult.
A kurd fegyveresek Trump lépésére úgy tekintenek, hogy Washington magára hagyta őket, ami lehetőséget teremtett Törökországnak a kurdok elleni azonnali offenzívára. Ilhám Ahmed vezető kurd politikus pénteken kijelentette: az Észak-Szíriában indított török támadás esetén az ott élő kurdoknak nem marad más választásuk, mint átirányítani a csapataikat a szíriai-török határra, feladva az Iszlám Állam terrorszervezet elleni harcot.
(MTI)
Régi trükk, de úgy tűnik, az ellenzéki oldalon nem avul el: vádold az ellenfeled azzal, amit te magad követsz el.
A Politico szerint azonban mindez csak annak a jele, hogy az elnök szakított a hagyományos amerikai diplomáciával.
Javában dúl a vámháború Amerika és az EU között – úgy tűnik, Trumpék ki fogják kényszeríteni a megállapodást.
Könnyen lehet, hogy ezt már nem ússzák meg a demokraták. Középpontban az orosz befolyásolás bekamuzása Trump első győzelmekor.
Az amerikai konzervatív reneszánsz elindítója, Russell Kirk szembekerült a neokonzervatívokkal, segítette John Lukacsot és Molnár Tamást is. Most jelent meg fő műve, A konzervatív eszme az Alapjogokért Központ gondozásában. A munka egyik fordítójával, Kirk kutatójával, Pogrányi Lovas Miklóssal beszélgettünk.
Az amerikai elnök ismét felszólította a Washington Commanders csapatát, hogy térjenek vissza régi nevükhöz.
„Vannak vitáink, másként látjuk a világot, de abban valamennyien egyetértünk, hogy az uszításnak, a gyűlöletbeszédnek nincs helye közöttünk” – olvasható a petíció leírásában.
És miközben sokan csendben építik a közösséget, vannak, akik színpadon állva indulatot keltenek – nem felemelnek, hanem bizalmat bontanak, értéket torzítanak, fiatalokat mérgeznek.
